Életrajzi elemek, történetek és anekdoták
Cyrano szíve
2020.07.02 16:00
Kit szeretett Cyrano?
Senki nem tud biztos választ adni. 1977-ig az volt általánosan elfogadott, hogy ifjú korában sokat korhelykedett, ivott, szerencsejátékokat űzött és bordélyról bordélyra járt. Azt nem nagyon taglalták, hogy vajon érett férfikorára megkomolyodott-e.
1976-77 környékén Jacques Prévot előállt a felfedezéssel: Cyrano de Bergerac meleg volt1. Az okfejtése: egyrészt abból vezette le, hogy a szerelmes levelekből hiányzik az eroticizmus, másrészt két levélnél (hivatkozások:...
Tudományos-fantasztikus történelem
2020.05.31 18:04
Ahogy azt már ebben a cikkben is kifejtettem, sokan Cyrano Holdbéli utazását tartjuk a világon a legeslegelső tudományos-fantasztikus alkotásnak. Persze, nem mindenki ért ezzel egyet. Mégis, hogyan lehetséges vitatott az elsőség?
Kezdjük azzal, hogy tulajdonképpen mi a sci-fi? “Ezer meghatározással is viselős voltam, s nem tudtam azokat világra hozni”, ahogy Cyrano a Holdbéli utazás elején fogalmaz. (Szávai Nándor fordításában “ezer meghatározást is találtam a Holdról”). Ezzel de Bergerac úr...
Apropó Tartuffe: Molière (A cikk még bővül!)
2020.01.05 15:20
A múlt héten láttam a Nemzeti Színház Tartuffe című előadását, David Doiasvili rendezésében. Erről jutott eszembe, hogy Molière-ről is írhatnék egy cikket. (Az előadás nagyon is tetszett, de középiskolásoknak csak óvatosan, ugyanis a rendező némileg szabadon kezeli a színdarabok szövegét, ha ez alapján írod az olvasónaplót, dolgozatot, vagy felelsz, megbuksz! Egyébként ajánlom, érdekes megközelítés, és szerintem illik Molière világához az előadás.)
Molière az a szerző, aki tulajdonképpen...
A cenzúra egyházi alkalmazása: Tiltott Könyvek Jegyzéke
2019.11.21 13:15
A könyvnyomtatás és a reformáció (1517) után az Egyház azzal szembesült, hogy nagy számban terjednek olyan írások, amelyeket kártékonynak ítélt. Ezért 1559-ben létrehozta a Tiltott Könyvek Jegyzékét, latinul Index Librorum Prohibitorum, (továbbiakban: Index,) és azokat a műveket, amelyeket ide sorolt, igyekezett kivonni a forgalomból.
A forgalomból kivonást kétféleképpen intézte: akadályozta a kiadásukat és a már megjelent példányokat összegyűjtötte és elégette. (Kérdés: vajon első időkben...
Deizmus, pánteizmus és ateizmus a szabadgondolkodásban
2019.11.02 17:34
Talán te is megtapasztaltad irodalomórán, hogy amikor a XVIII. századi szabadgondolkodókat tanultátok (Voltaire, Diderot, Rousseau), valaki - talán éppen te - azzal a felismeréssel hozakodott elő, hogy az olvasott szöveg egyenesen ateista, mire a tanerő helyretette, ne olvass bele többet, mint amit odaírtak. A szabadgondolkodók deisták voltak, úgy vélték, hogy miután Isten megteremtette a világot, kiszállt belőle, és hagyja magától működni. A másik elterjedt nézet szerint, amit az irodalomórán...
Levelek: mit is fordítok? Hogyan működött a cenzúra Ausztiai Anna régenssége idején?
2019.10.30 20:04
Az Ősz ellen írt levélnél ismertem fel először, hogy nem is olyan egyértelmű, mit kellene fordítanom, ha Cyrano gondolatait közvetíteném. Mivel több kiadásban is a birtokomba került (ne irigykedj, neked is lehet, ha felmész a Gallicara vagy a Google bookson körülnézel, bár bevallom, hogy a Laugaa és Prévot szerkesztette köteteket papíron vettem meg, sok-sok évvel ezelőtt), így jövet-menet nem mindig ugyanazt a példányt nyitottam meg. Észrevettem, hogy a szöveg nagyban különbözik a Laugaa-féle...
Aki a hivatkozásokból kimaradt: Lucilio Vanini (Giulio Cesare Vanini)
2019.09.26 18:58
Cyrano műveiben több helyütt felbukkannak olyan gondolatok, amelyek bizonyosan Vanini hatását tükrözik. Amíg a többi forrását egyértelműen jelölte a szövegben*, Vanini neve valahogy sosem említődik meg. Miért is?
Vanini talán az első gondolkodó, aki felveti annak lehetőségét, hogy mégsincs halhatatlan lélek, írásai alapján valódi ateista lehetett, aki a deista-pánteista szemléleten túllépve egy olyan világképet alakít ki, ahol “Isten a természet, illetve annak működési rendje” már nem valami...
A bürleszk feltaláló
2019.09.13 23:49
A "Cyrano de Bergerac" főoldalon már azzal próbáltam kedvet csinálni a Holdbéli utazás hangoskönyv/hangjáték meghallgatásához, hogy a regényben találunk egy olyan leírást, ami erősen emlékeztet a fonográf felépítéséhez. Itt egy óraszerkezet (analóg óraszerkezet funkciója: egyenletes sebességgel forgat) és egy tűs hangszedő mechanika kelti fel a figyelmünket, bár a szerkezetet bizonyos idegekkel kell összekötni ahhoz, hogy élvezzük a hangot, és hordozható (mi több, viselhető) technológia, minden...
"Játszottam a Nesle-i kapunál": kis hazugság, nagy hazugság, paródia
2019.08.10 01:38
Ugye, mindannyian ismerjük azt a történetet, amikor Cyrano egymaga száz ellen küzdött? És mindannyian Edmond Rostand romantikus hős-képének tulajdonítjuk, hiszen erre még Batman sem képes!
Pedig megtörtént, csak éppen nem úgy, és nem akkor. Le Bret sokat idézett életrajzában annyiról számol be, hogy a Nesle-i kapunál, fényes nappal, illusztris szemtanúk előtt, Cyrano de Bergerac száz támadóval verekedett, egy barátja védelmében. A végeredmény? Két halott, hét sebesült (és mindegyikük abból a...
Műelemzés - műértés, avagy egy pálfordulás... hiánya
2019.08.09 18:32
Te is azok közé tartozol, akik sosem értették, minek számolgatjuk a magas és mély magánhangzókat, vagy éppen Arany Jánostól idézted: "gondolta a fene", mikor azt fejtegettétek irodalomórán, mit is akart egy kifejezéssel a szerző mondani? (Akkor miért nem azt mondta?) Most egy kicsit talán értelmet adhatok ezeknek a gyakorlatoknak.
Szávai Nándor Cyrano-életrajzában így ír:
"Közben őt is elkapja a Parittyalázadás forgataga. Epés költeményekben támadja a király első miniszterét,...
Milyen eseményekről, anekdotákról olvasnátok szívesen? Több XVII. századi történetről, más szabadgondolkodókról is írjak? Rostand, Louis Gallet vagy Theophile Gautier is javasolható!
Nincs hozzászólás.
