Levelek: mit is fordítok? Hogyan működött a cenzúra Ausztiai Anna régenssége idején?

2019.10.30 20:04

Az Ősz ellen írt levélnél ismertem fel először, hogy nem is olyan egyértelmű, mit kellene fordítanom, ha Cyrano gondolatait közvetíteném. Mivel több kiadásban is a birtokomba került (ne irigykedj, neked is lehet, ha felmész a Gallicara vagy a Google bookson körülnézel, bár bevallom, hogy a Laugaa és Prévot szerkesztette köteteket papíron vettem meg, sok-sok évvel ezelőtt), így jövet-menet nem mindig ugyanazt a példányt nyitottam meg. Észrevettem, hogy a szöveg nagyban különbözik a Laugaa-féle kiadásban, egy kisebb eltérést is találtam az 1654-es és az újabb szövegek között (az eskóros fél mondat), így alaposabban utánanéztem, hogy mi is történt ezekkel az írásokkal. Hogyan lehet, hogy egy író egy műve folyamatosan változik, jóval a halála után?

A modern kiadások (ideértve az 1858-as, Jacob szerkesztette könyvet, amelyet szívesen használok, mert digitális formában van, és a nyomdai betűkészlete, írásképe a maival megegyezik,) azon alapulnak, hogy melyik korabeli kiadásokhoz jutott hozzá a szerkesztőjük. A XX. század elejétől készülnek kritikai kiadások Cyrano műveiből, ezek közül talán a legfontosabbak:

Frédéric Lachèvre (1920-as, 30-as évek, on-line elérhető);

Jacques Prévot (1977, Belin, nekem is megvan egy példánya);

Luciano Erba (Milano, Edizioni De Vanni Scheiwiller: 1965);

továbbá számomra legalább ennyire lényeges 

Maurice Laugaa (1970, GF-Flammarion), amelyikben több levelet a kézirat alapján közöl. 

Amikor Cyrano előkészítette leveleinek kiadását, sok helyen jelentősen átírta azokat, hogy a cenzúra számára (még éppen) elfogadhatóak legyenek. Ez magyarázza a Laugaa-féle szövegváltozatot, eddig jók vagyunk. De honnan jön a "le mal caduc"-os (eskór) fél mondat Az Ősz ellen szóló levélben (Jacob, 1858), ami valamikor 1654 és 1858 között került bele? (Egyébként pedig miért kell nekem valamennyi elérhető kiadást végigböngésznem ahhoz, hogy egyetlen mondatot lefordítsak?) Addig eljutottam, hogy "le mal caduc" kifejezés először az 1678-as kiadásban található az általam elérhető változatok közül, és ezt a kifejezést csak az 1700-as évektől használják elterjedten, hála néked, keresőmotor; tehát bízvást kidobhatom a törzsszövegből. 

Prévot azzal érvelt az első, 1654-es kiadás szöveg újraközlése mellett, hogy azt Cyrano de Bergerac maga dolgozta át, így eredeti, és nem az utókor feladata eldönteni, a változtatások vajon abból jöttek, hogy akadt egy jobb ötlete, vagy a cenzúra miatt írt át egy-egy részt. Mivel ennek eldöntése nem is az én feladatom, ezért én mindkét változatot lefordítom, és a korábbi levelekhez is visszatérek, ha a kézirat szövege a kezemben van (pl. Egy ciprus leírása), amikor akad rá időm. (Amúgy is érdemes lenne kicsit szebbre vennem annak a levélnek a második felét, nem igazán sikerült ott visszaadnom az eredetit.)

Csakhogy az első, 1654-es kiadás szövege sem eredeti ám! Madeleine Alcover 1990-es tanulmányában (Cyrano relu et corrigé, Librairie Droz) boldogan világgá kürtölte, hogy rátalált a Levelek egy olyan 1654-es eredeti kiadására, amelyik non-cartonné állapotú. Mi az a cartonné és non-cartonné szöveg?

A cenzúra egy királyi hivatal volt, ahova a kéziratokat benyújthatták, és a hivatal adta ki az engedélyt - arra, hogy melyik kiadó és mennyi ideig sokszorosíthatja és terjesztheti az adott művet. (Pl. Charles de Sercy kilenc évig árusíthatja és kölcsönözheti, lásd alább, a képen, mivel a királyi engedély kivonata bekerült magába a kötetbe is.) Ha lejárt az engedély hatálya, kezdhették elölről az egész procedúrát, ezért is volt nagyon kártékony a könyvégetés. 

Diderot-ot idézve magyarázza el nekünk Alcover professzor asszony, hogy még a kinyomtatása után is cenzúráztak: ha észrevették, hogy pornográf, felségsértő vagy szentségtörő részek maradtak benne, vagy éppen olyasvalakit támadott a szerző név szerint, akit nem kellett volna, akkor azokat a lapokat kicserélték egy megtisztított változatra. Ez a cartonné, tehát lapokkal helyettesített forma. (Az, hogy a non-cartonné példányok véletlenül csúsztak át az utólagos ellenőrzésen, vagy bizonyos megrendelők számára készültek, nem tudom.) Így bizony az "eredeti, első, 1654-es kiadás" is több szövegváltozatban található. 147 lapból 23 érintett (17%), ami precedens nélküli a XVII. században. (Alcover azt is megjegyzi, hogy Molière Don Juanja járt még hasonlóan, 1682-ben a 3. felvonását cenzúrázták, a Francia Nemzeti Könyvtárban fellelhető két utócenzúrázott példánynak különböző ezért a szövege.) Feltételezése szerint a szövegváltozatok egy része legalább Cyranotól származhat, aki fejsebe ellenére tovább dolgozott. Szuper! Innentől kezdve párhuzamosan olvashatom az első kiadást, a Prévot-, Laugaa-szerkesztette köteteket, és Alcover kiegészítéseit! Hát kellett ez nekem?

A lábjegyzetben vagy a bevezetőben mostantól mindig jelölöm, hogy melyik szövegváltozatot fordítom, ha több is van, és honnan szedtem azt. 

 

 

Téma: Levelek: mit is fordítok? Hogyan működött a cenzúra Ausztiai Anna régenssége idején?

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása