Aki a hivatkozásokból kimaradt: Lucilio Vanini (Giulio Cesare Vanini)

2019.09.26 18:58

Cyrano műveiben több helyütt felbukkannak olyan gondolatok, amelyek bizonyosan Vanini hatását tükrözik. Amíg a többi forrását egyértelműen jelölte a szövegben*, Vanini neve valahogy sosem említődik meg. Miért is?

Vanini talán az első gondolkodó, aki felveti annak lehetőségét, hogy mégsincs halhatatlan lélek, írásai alapján valódi ateista lehetett, aki a deista-pánteista szemléleten túllépve egy olyan világképet alakít ki, ahol “Isten a természet, illetve annak működési rendje” már nem valami személytelen istenképet jelent, hanem tisztán mechanisztikus materialista – ateista felfogást. Tőle származik az a hasonlat, amely szerint a világ egy óramű. Úgy véli, hogy az egeket is éppolyan anyag alkotja, mint a világunkat. Darwin előtt egy negyed évezreddel feltételezi, hogy az élet a földön létrejöhetett spontán genezissel, a fajok átalakulhatnak egymásba, sőt, a majmok és az ember közötti származási kapcsolatot is megsejti. (Megjegyzés: ez a XVI.-XVII. században még kevésbé tűnhetett elvontnak, mint a XIX. század közepén. Korábban az emberek hittek a parthenogenezisben, tapasztalataik szerint a szemétben spontán létrejöhettek mindenféle kártevők, a tetvektől az egerekig. Az élő rendszer sejtes felépítése alapján a XVIII.-XIX. század során a tudomány arra a felismerésre jut, hogy sejt csak sejtből származhat, ami az élettelenből élő anyaggá spontán szerveződést sokkal távolibb elképzeléssé tette.)

Természetesen az ő története sem végződött jól: 1618-ban letartóztatják, majd 1619. február 9-én kivégzik Toulouse-ban: a nyilvánosság előtt nyelvét kivágják, megfojtják, a maradványait pedig máglyára vetik, hogy még az Ítéletnapon se térhessen vissza. 34 éves volt.

Természetesen Vanini munkáit mélyen elítélték, hozzájutni csak nehézkesen lehetett. "De admirandis naturae reginae deaque mortalium arcanis; libri quatuor" című munkája még 1948-ban is az Egyház által tiltott könyvek listáján van (Index librorum prohibitorum). A Gallica-n eredeti kiadás 1615 és 1616-os (latinul), majd 1842-es (francia fordítás) található, semmi más. A Project Gutenbergen (0 találat) sem jártam több szerencsével, a Google books-on ezeken kívül modern kiadások vannak. Már a XX.-XXI. században rehabilitálják, akkor ismerik el, hogy filozófiai téren új és jelentős eszméket alkotott. Egy 2018-as (francia) kiadásáról a Google books a következő megjegyzést teszi: “This work has been selected by scholars as being culturally important, and is part of the knowledge base of civilization as we know it.” (Ezt a művet a tudósok kulturális szempontból fontosnak ítélték meg, és a civilizációnknak, ahogy ismerjük, a tudásbázisának részét képezi.)

Vanini talán az egyetlen olyan inspiráció A másik világ és A Nap államai és birodalmai mögött, akit nem lehetett nyíltan megnevezni, sőt, amennyire lehetséges, leplezni kellett azt is, hogy valaha olvasott tőle bármit az ember. De mégis ott van, jól felismerhetően, minden egyes epizódban, ahol Dyrconát majomnak vélik, a Toulouse-i boszorkányhistóriában, a tisztán ateista szemléletű tirádákban (amelyeket Dyrcona mélységesen elítél), és még sok helyen, ahol az anyag növénnyé vegetál, állattá érez vagy emberré gondolkodik. 

 

*pl. Pithagoras, Epicuros, Democritos, Arisztotelész, Platón, Copernicus, Kepler, Cardano, Campanella, Descartes, La Mothe Le Vayer, Gassendi, Godwin, François Tristan L’Hermite, Cornelius Agrippa...