Műelemzés - műértés, avagy egy pálfordulás... hiánya

2019.08.09 18:32

Te is azok közé tartozol, akik sosem értették, minek számolgatjuk a magas és mély magánhangzókat, vagy éppen Arany Jánostól idézted: "gondolta a fene", mikor azt fejtegettétek irodalomórán, mit is akart egy kifejezéssel a szerző mondani? (Akkor miért nem azt mondta?) Most egy kicsit talán értelmet adhatok ezeknek a gyakorlatoknak. 

Szávai Nándor Cyrano-életrajzában így ír: 

"Közben őt is elkapja a Parittyalázadás forgataga. Epés költeményekben támadja a király első miniszterét, Mazarin bíborost, aki az elégedetlenkedők szerint minden baj és nyomorúság okozója... A vers végén bitófával fenyegeti a „zsarnok minisztert”. De a Fronde második szakaszában, amikor a lázadás már csak pártütő főurak becsvágyait szolgálja, Cyrano tábort változtat, s most Mazarin ellenfeleit, elsősorban Scarront támadja, a hírhedt Mazarináda szerzőjét. Ellenségei persze azt mondták, hogy a miniszter egyenesen megvásárolta Cyranót. De valószínűbb, hogy Cyrano, aki nyomorúságában is gőgös maradt s büszkén ragaszkodott függetlenségéhez, inkább a maga szabadgondolkodó példaképeit követte, akik Mazarin hívei voltak. Nyilván nevetségesnek találja a lázadó nagyurak nemzetieskedő hetvenkedését, s a múltat idéző szólamait." 

Akkor hová tegyük azt a mondatát, hogy " Én mégsem félek az összeesküvéstől, amit ön sző, ameddig a régens olyan jól uralkodik, amilyen rosszul ön tudálékoskodik"? A királyné jóindulatának felkeltése talán a cél? Ugyan, tudott is Ausztriai Anna de Bergerac úr létezéséről!

1649 tavaszától több Mazarináda jelenik meg D.B. szerzőséggel, ezek közül egy verses formájú, A megpörkölt államminiszter, Jékely Zoltán fordításában magyar nyelven is fellelhető. Ebben ez a két sor:

"Moi qui ne suis qu'un escrimeur/Suis-je bien devenu rimeur" (Megköveteli tán e hő/ Kardomhoz tollat is öveznem?) 

arra a következtetésre indította az irodalmárokat, hogy Cyrano pajtást (de Bergerac) feltételezzék a D.B. monogram mögött.

Hubert Carrier 2001-es könyvében (L'Histoire Litteraire: ses méthodes et ses résultats ; mélanges offerts à Madeleine Bertaud, Librairie Droz), felhívja figyelmünket arra, hogy a kortársak, főképpen Tallemand, feltűnően semmit sem tudnak arról, hogy az irodalmi körökön kívüli, még nem publikált, ismeretlen Cyrano bármilyen módon részt vett volna a Parittyalázadásban, vagy a létezéséről úgy egyáltalán. (Moreau-ra hivatkozva azt is fejtegeti, hogy lehetséges, a hét D.B. szerzőségű mű valójában nem is egy szerzőtől ered.) Az alább idézett Madeleine Alcoverre hivatkozva azt is állítja, hogy a szövegek stílusa semmiképpen nem egyeztethető össze Cyrano elismert (még életében, saját neve alatt kiadott, vagy terjesztett) írásaival, legfeljebb A megpörkölt államminiszter stílusa, felfogása nem ütközik de Bergerac alkotásaival*. 

Azután belépett a matematika és a logika a szövegelemzésbe:-)

Madeleine Alcover, korunk egy lelkes Cyranológusa, több tudományos közlemény szerzője később összevetette, hogy a Mazarinádákban és Cyrano de Bergerac műveiben milyen számban és arányban fordulnak elő a kauzalitást kifejező kötőszavak. Eredményét táblázatos formában teszi közzé:

A vastag vonal fölött a Mazarinádák, alatta Cyrano művei vannak, az egyes oszlopok a különböző kötőszavak számát jelzik az adott műben. Természetesen a hosszabb művek elejéről csak meghatározott hosszúságú mintát vesz, nem a teljes regényben találjuk annyi ok-okozati összefüggés leírását, mint egyetlen levélben:-)

A választás kitűnő: Cyrano de Bergerac maga úgy vallott, hogy "az értelem az egyetlen királynőm" (La raison est ma seule reine - nyelvtanilag egyezik az értelem és a királynő, nem arra utal, hogy van még felette egy uralkodó), és rajong a filozófiáért; műveiben így folyton érvel, magyaráz, gyakran mutat be logikai le- és átvezetéseket. A kauzalitást kifejező kötőszavak nagy száma jellemző, és a mazarinádák szerzőihez képest szívesebben használja a 'car', 'a cause que' és 'parce que' kifejezéseket. A megpörkölt államminiszter egyáltalán nem használ érveket, csak felsorolások (gazdasági válság, infláció, elszegényedés) és fenyegetések sorozata. Ez teljesen szemben áll Cyrano valamennyi ismert írásával.  

Ez a statisztikai elemzés önmagában nem bizonyíték arra, hogy a mazarinádákat, A megpörkölt államminiszterrel együtt, tévesen tulajdonították korábban Cyranónk műveinek, de erősen kétségessé teszi ezt az elméletet. Elegendően erős a kétség, hogy az eredeti feltételezést elvessük. 

 

*A stílus alapján valóban felismerni a szerzőt, nemcsak a zenében, de az irodalomban is. Tudom, egy anekdota nem szisztematikusan gyűjtött adat, nincs is tudományos bizonyító ereje, de azért megosztom veletek ezt a kis történetet. Eötvös Józseftől A falu jegyzőjét olvastam, és a harmadik-negyedik oldal tájékán már feltűnően emlékeztetett a stílusa May Károly regényeire, ami, ugyebár, lehetetlen. Előre lapozva felfedeztem, hogy - mivel Eötvös stílusa már a reformkorban is veretesnek tűnt (értsd: nyögvenyelős), másfél évszázad alatt szinte teljesen élvezhetetlenné vált, így lefordíttatták magyarról magyarra. A szöveg átírásával Majtényi Zoltánt bízták meg, aki igen sok May Károly-művet fordított, innen volt a hasonlatosság.