Végtelen az űr a hold alatt

2019.07.28 09:12

Cyrano de Bergerac 364 éve, 1655. július 28-án hunyt el, Sannois-ban. 

Nem tudjuk egészen pontosan, mi okozta vesztét. Az egyetlen, hiteles életrajz 1657-ben jelent meg, Le Bret úr tollából, a Holdbéli Utazás (akkor még A másik világ, avagy a Hold államai és birodalmai) előszavaként. Ő igen szűkszavúan fogalmaz, úgy vélik, a cenzúrától tartva. 

Későbbi kiadások nem veszik át ezt az előszót. Ahogy telik az idő, egyre kevesebb példány marad fenn, azok is egyre kevésbé kutathatóak (hozzá ne nyúlj, atomjaira hullik szét!), az irodalomtörténészek egymástól veszik át az adatokat, félreolvasásokkal, értelmezésekkel és hozzáköltésekkel együtt.

A XXI. században csoda történik: a Gallicán sorra közzéteszik régi, obskúrussá vált könyvek digitális változatát is, szabadon hozzáférhető formában. Ott van többek között ez az első kiadás is, előszavastul, mindenestül! Így én is elolvashatom, és Ti is - ezen a linken megnyitható, letölthető:

gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k101934s?rk=21459;2

Az íráskép az elmúlt évszázadokban sokat változott, nem könnyű kibogarászni, de megéri. Végtelen tisztelettel és rajongó szeretettel mutatja be Le Bret úr már húsz hónapja halott barátját. Úgy érezzük, a bánattól el-elcsuklik a hangja. Nem vállalkozom arra, hogy most lefordítsam a teljes anyagot, mivel igen nagy feladat, csupán a végzetes időszakról számolok be Nektek.

Annyit leír, hogy Bergerac urat súlyos sérülés érte, egy fejseb. Ezután pártfogója, Arpajon herceg elbocsátja (kirakja az utcára, piha!), egy matematikus, M. Roho (Jacques Rohault?), akit Le Bret igen nagy hálával említ "felismerte a betegség valódi természetét", és szorgosan kutatja, keresi a gyógymódot, de hiába. Ez után a "hosszú fogság" időszaka következik, ebben az időben fivére (feltételezhetően Abel) valami kegyetlenséget követ el vele szemben, amit Le Bret úr nem ír le. Kegyes emberek kezébe kerül, akik szorgosan próbálják megtéríteni. Magas lázat kap. Július 23-án Sannois-ba viteti magát unokafivéréhez, Pierre de Cyranohoz, ott leheli ki lelkét öt nappal később. "Jó keresztényként halt meg", olvashatjuk az életrajzban és a halotti bizonyítványon. (Hiszi a piszi! Szerintem így próbálták a barátok megmenteni a cenzúrától a műveit. - ez Benkő Rita véleménye.)

Ez az, amennyit biztosan tudhattunk, mert Le Bret az igazat írja. Sajna nem a teljes igazságot, talán mert attól tart, azt sosem engednék a napvilágra, vagy fájdalomtól remegő hangja elcsuklik, elharapja a szót.

Vajon mi okozhatta azt a súlyos sebet, ami Cyrano számára végzetessé vált? Talán párbajvétség, vagy szerencsétlen baleset? 

Egy félreolvasás következményeként (amiben talán szerepet játszott Moliere Scapin-ja is) az az elképzelés terjedt el, hogy valamilyen fa építőanyag - gerenda - zuhant a fejére. Ezt az elméletet váltotta az az elképzelés, hogy - ahogy Lachèvre megjegyzi, a fejseb vagy gyorsan öl, vagy gyógyul - egy korábbi betegsége újult ki, vagy lépett késői stádiumba, és az vitte el. Mikor a '90-es években felfedezik, hogy Arpajon herceg kastélyában tűz ütött ki 1653 végén, erre az időpontra kezdik tenni a sérülés idejét. 

Már a XXI. században figyelnek fel két, egymástól független dokumentumra:

1654. január 10-én Jean Loret feljegyzi, hogy az éjszaka megtámadták Arpajon herceg kocsiját, és az utasra egy muskétából rálőttek. 

Később megtalálják Le Bret úr biográfiájának cenzúrázatlan változatát. Ebben leírja, hogy egy tízfős banda állította meg a kocsit, melyben barátja utazott, és közelről, muskétával rálőtt. Ez a merénylet a magyarázata annak, hogy Arpajon herceg miért rakott ki a házából egy súlyos sebesültet: megértette, hogy maga és családja is bajba kerülhet. 

Bergerac úr maga írt egy levelet Egy gyilkos és rágalmazó jezsuita ellen.

Továbbá az elmúlt évtizedekben nyomára leltek, miféle kegyetlenséggel vádolta Abel de Cyrano-t Le Bret: azzal, hogy fivérét bolondokházába juttatta, ahonnan barátai mentették ki. Ennek hatására Cyrano úr átírta a Nap államainak egy részét, éppen azt, aminek a fordítása a második fejezetben, hamarosan az oldalon is olvasható. Addyman megengedi azt a feltételezést, hogy valójában csak visszaéltek Abel Cyrano nevével, nem ő csukatta bolondokházába az öccsét. 

Henry Le Bret 1710-ben, 92 éves korában távozik az élők sorából. Neki köszönhetjük, hogy megmaradt a két regény, bár a harmadik rész, A Szikra, elveszett, ellopták. (Valószínű, hogy a Nap államai sem ért olyan hirtelen véget, mint ahogy nyomtatásba került.) 

"Végtelen az űr a Hold alatt." (Ingmar Bergman: Hetedik pecsét)

 

Felhasznált irodalom:
Cyrano de Bergerac L'Autre Monde, chez Sercy, 1657.; 

Henry Le Bret előszava a fenti műhöz

Ishbel Addyman: Cyrano. The Life & Legend of Cyrano de Bergerac. London: Simon & Schuster. 2008.

https://fr.wikipedia.org/wiki/Henry_Le_Bret

Lachèvre, Frédéric (1912). Notice bio-bibliographique de L'Autre Monde de Cyrano de Bergerac