<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" >
   <channel>
    <atom:link href="https://benkoerita.webnode.hu/rss/eletrajzi-elemek-tortenetek-es-anekdotak.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
      <title><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták - benkorita.com]]></title>
      <link>https://benkoerita.webnode.hu</link>
      <language>hu</language>
      <pubDate>Thu, 02 Jul 2020 16:00:00 +0200</pubDate>
      <lastBuildDate>Thu, 02 Jul 2020 16:00:00 +0200</lastBuildDate>
      <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      <docs>http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss</docs>
      <generator>Webnode</generator>
      <item>
         <title><![CDATA[Cyrano szíve]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/cyrano-szive/</link>
         <description><![CDATA[Kit szeretett Cyrano?&nbsp;
Senki nem tud biztos választ adni. 1977-ig az volt általánosan elfogadott, hogy ifjú korában sokat korhelykedett, ivott, szerencsejátékokat űzött és bordélyról bordélyra járt. Azt nem nagyon taglalták, hogy vajon érett férfikorára megkomolyodott-e.
1976-77 környékén Jacques Prévot előállt a felfedezéssel: Cyrano de Bergerac meleg volt1. Az okfejtése: egyrészt abból vezette le, hogy a szerelmes levelekből hiányzik az eroticizmus, másrészt két levélnél (hivatkozások:...]]></description>
         <pubDate>Thu, 02 Jul 2020 16:00:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/cyrano-szive/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Tudományos-fantasztikus történelem]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/tudomanyos-fantasztikus-tortenelem/</link>
         <description><![CDATA[Ahogy azt már ebben a cikkben is kifejtettem, sokan Cyrano Holdbéli utazását tartjuk a világon a legeslegelső tudományos-fantasztikus alkotásnak. Persze, nem mindenki ért ezzel egyet. Mégis, hogyan lehetséges vitatott az elsőség?
Kezdjük azzal, hogy tulajdonképpen mi a sci-fi? “Ezer meghatározással is viselős voltam, s nem tudtam azokat világra hozni”, ahogy Cyrano a Holdbéli utazás elején fogalmaz. (Szávai Nándor fordításában “ezer meghatározást is találtam a Holdról”). Ezzel de Bergerac úr...]]></description>
         <pubDate>Sun, 31 May 2020 18:04:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/tudomanyos-fantasztikus-tortenelem/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Apropó Tartuffe: Molière (A cikk még bővül!)]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/apropo-tartuffe-moliere/</link>
         <description><![CDATA[A múlt héten láttam a Nemzeti Színház Tartuffe című előadását, David Doiasvili rendezésében. Erről jutott eszembe, hogy Molière-ről is írhatnék egy cikket. (Az előadás nagyon is tetszett, de középiskolásoknak csak óvatosan, ugyanis a rendező némileg szabadon kezeli a színdarabok szövegét, ha ez alapján írod az olvasónaplót, dolgozatot, vagy felelsz, megbuksz! Egyébként ajánlom, érdekes megközelítés, és szerintem illik Molière világához az előadás.)
Molière az a szerző, aki tulajdonképpen...]]></description>
         <pubDate>Sun, 05 Jan 2020 15:20:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/apropo-tartuffe-moliere/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[A cenzúra egyházi alkalmazása: Tiltott Könyvek Jegyzéke]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/a-cenzura-egyhazi-alkalmazasa-tiltott-konyvek-jegyzeke/</link>
         <description><![CDATA[A könyvnyomtatás és a reformáció (1517) után az Egyház azzal szembesült, hogy nagy számban terjednek olyan írások, amelyeket kártékonynak ítélt. Ezért 1559-ben létrehozta a Tiltott Könyvek Jegyzékét, latinul Index Librorum Prohibitorum, (továbbiakban: Index,) és azokat a műveket, amelyeket ide sorolt, igyekezett kivonni a forgalomból.
A forgalomból kivonást kétféleképpen intézte: akadályozta a kiadásukat és a már megjelent példányokat összegyűjtötte és elégette. (Kérdés: vajon első időkben...]]></description>
         <pubDate>Thu, 21 Nov 2019 13:15:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/a-cenzura-egyhazi-alkalmazasa-tiltott-konyvek-jegyzeke/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Deizmus, pánteizmus és ateizmus a szabadgondolkodásban]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/deizmus-panteizmus-es-ateizmus-a-szabadgondolkodasban/</link>
         <description><![CDATA[Talán te is megtapasztaltad irodalomórán, hogy amikor a XVIII. századi szabadgondolkodókat tanultátok (Voltaire, Diderot, Rousseau), valaki - talán éppen te - azzal a felismeréssel hozakodott elő, hogy az olvasott szöveg egyenesen ateista, mire a tanerő helyretette, ne olvass bele többet, mint amit odaírtak. A szabadgondolkodók deisták voltak, úgy vélték, hogy miután Isten megteremtette a világot, kiszállt belőle, és hagyja magától működni. A másik elterjedt nézet szerint, amit az irodalomórán...]]></description>
         <pubDate>Sat, 02 Nov 2019 17:34:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/deizmus-panteizmus-es-ateizmus-a-szabadgondolkodasban/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Levelek: mit is fordítok? Hogyan működött a cenzúra Ausztiai Anna régenssége idején? ]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/levelek-mit-is-forditok/</link>
         <description><![CDATA[Az Ősz ellen írt levélnél ismertem fel először, hogy nem is olyan egyértelmű, mit kellene fordítanom, ha Cyrano gondolatait közvetíteném. Mivel több kiadásban is a birtokomba került (ne irigykedj, neked is lehet, ha felmész a Gallicara vagy a Google bookson körülnézel, bár bevallom, hogy a Laugaa és Prévot szerkesztette köteteket papíron vettem meg, sok-sok évvel ezelőtt), így jövet-menet nem mindig ugyanazt a példányt nyitottam meg. Észrevettem, hogy a szöveg nagyban különbözik a Laugaa-féle...]]></description>
         <pubDate>Wed, 30 Oct 2019 20:04:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/levelek-mit-is-forditok/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Aki a hivatkozásokból kimaradt:  Lucilio Vanini (Giulio Cesare Vanini) ]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/aki-a-hivatkozasokbol-kimaradt-lucilio-vanini-giulio-cesare-vanini/</link>
         <description><![CDATA[
	Cyrano műveiben több helyütt felbukkannak olyan gondolatok, amelyek bizonyosan Vanini hatását tükrözik. Amíg a többi forrását egyértelműen jelölte a szövegben*, Vanini neve valahogy sosem említődik meg. Miért is?
	Vanini talán az első gondolkodó, aki felveti annak lehetőségét, hogy mégsincs halhatatlan lélek, írásai alapján valódi ateista lehetett, aki a deista-pánteista szemléleten túllépve egy olyan világképet alakít ki, ahol “Isten a természet, illetve annak működési rendje” már nem valami...]]></description>
         <pubDate>Thu, 26 Sep 2019 18:58:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/aki-a-hivatkozasokbol-kimaradt-lucilio-vanini-giulio-cesare-vanini/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[A bürleszk feltaláló]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/a-burleszk-feltalalo/</link>
         <description><![CDATA[A "Cyrano de Bergerac" főoldalon már azzal próbáltam kedvet csinálni a Holdbéli utazás hangoskönyv/hangjáték meghallgatásához, hogy a regényben találunk egy olyan leírást, ami erősen emlékeztet a fonográf felépítéséhez. Itt egy óraszerkezet (analóg óraszerkezet funkciója: egyenletes sebességgel forgat) és egy tűs hangszedő mechanika kelti fel a figyelmünket, bár a szerkezetet bizonyos idegekkel kell összekötni ahhoz, hogy élvezzük a hangot, és hordozható (mi több, viselhető) technológia, minden...]]></description>
         <pubDate>Fri, 13 Sep 2019 23:49:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/a-burleszk-feltalalo/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA["Játszottam a Nesle-i kapunál": kis hazugság, nagy hazugság, paródia]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/jatszottam-a-nesle-i-kapunal-avagy-hallgattassek-meg-a-masik-fel-is/</link>
         <description><![CDATA[Ugye, mindannyian ismerjük azt a történetet, amikor Cyrano egymaga száz ellen küzdött? És mindannyian Edmond Rostand romantikus hős-képének tulajdonítjuk, hiszen erre még Batman sem képes!
Pedig megtörtént, csak éppen nem úgy, és nem akkor. Le Bret sokat idézett életrajzában annyiról számol be, hogy a Nesle-i kapunál, fényes nappal, illusztris szemtanúk előtt, Cyrano de Bergerac száz támadóval verekedett, egy barátja védelmében. A végeredmény? Két halott, hét sebesült (és mindegyikük abból a...]]></description>
         <pubDate>Sat, 10 Aug 2019 01:38:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/jatszottam-a-nesle-i-kapunal-avagy-hallgattassek-meg-a-masik-fel-is/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
      <item>
         <title><![CDATA[Műelemzés - műértés, avagy egy pálfordulás... hiánya]]></title>
         <link>https://www.benkorita.com/news/muelemzes-muertes-avagy-egy-palfordulas-hianya/</link>
         <description><![CDATA[Te is azok közé tartozol, akik sosem értették, minek számolgatjuk a magas és mély magánhangzókat, vagy éppen Arany Jánostól idézted: "gondolta a fene", mikor azt fejtegettétek irodalomórán, mit is akart egy kifejezéssel a szerző mondani? (Akkor miért nem azt mondta?) Most egy kicsit talán értelmet adhatok ezeknek a gyakorlatoknak.&nbsp;
Szávai Nándor Cyrano-életrajzában így ír:&nbsp;
"Közben őt is elkapja a Parittyalázadás forgataga. Epés költeményekben támadja a király első miniszterét,...]]></description>
         <pubDate>Fri, 09 Aug 2019 18:32:00 +0200</pubDate>
         <guid isPermaLink="true">https://www.benkorita.com/news/muelemzes-muertes-avagy-egy-palfordulas-hianya/</guid>
         <category><![CDATA[Életrajzi elemek, történetek és anekdoták]]></category>
      </item>
   </channel>
</rss>